Technológiai fejlesztések sorával mutatnak példát a fenntartható állattenyésztésben
A gyors növekedés ellenére rugalmasak tudtak maradni, és a pecsenyekacsa-tenyésztés hazai óriásaként is megőrizték a cég működésének családi jellegét – avatott be sikerük egyik titkába Harmath Attila, a Kel-Feder Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, aki a vállalkozás eredményeiért nemrég vehette át állattenyésztés kategóriában az Agráriumért OTP Díjat. Kezdetben éves szinten 1,5 millió pecsenyekacsát állítottak elő, most ez a mennyiség megközelíti a 10 milliót. A tulajdonos a jövőben a volumen megtartása mellett új irányt jelölt ki, és már el is indította a kapcsolódó fejlesztéseket.
Kihívást jelentett a gyors növekedés
A tompai székhelyű Kel-Feder Zrt. 2015-ben alakult családi cégként. A térségben korábban kacsatenyésztéssel a kelebiai Rákóczi Csillaga Szövetkezet foglalkozott. „A terület klasszikus szántóföldi mezőgazdasági tevékenységre nem alkalmas, de a kacsa-, illetve egyéb víziszárnyas-tenyésztésnek mindig is voltak itt hagyományai” – érzékeltette Harmath Attila, hogy nem véletlenül látták meg a kacsatenyésztésben a jövőt.
Ami a cég indulását követően gyorsan vált jelenné, és ahogyan Harmath Attila visszaemlékezett: „a Kel-Feder számára a legnagyobb kihívást a gyors ütemű növekedés okozta”. Nagyon rövid idő alatt kellett felfejlődniük a 1,5 millió darabról a 10 milliós mennyiségre, de sikerült teljesíteniük, és ma már éves szinten közel 10 millió pecsenyekacsát állítanak elő, amivel békeidőben – vagyis madárinfluenza-mentes időszakokban – a hazai pecsenyekacsa-tenyésztés egyharmadát adják.
A működés során a teljes termelési vertikum kialakítására törekedtek, saját tojótörzsállomány termeli meg a tojásokat, saját korszerű keltetőüzemben állítják elő a hizlalandó napos kacsát, és a teljes állományt saját keverőüzemben eőállított takarmánnyal látják el.
A rugalmasság nagy érték
A sikerhez az is szükséges, hogy jól tudjanak alkalmazkodni a változó környezethez, a cég nagy értéknek tartja a rugalmasságot, amely annak is köszönhető, hogy méretük ellenére továbbra is családi cégként tudnak működni. „Ha nagy súlyú kacsa kell, akkor nagyot szállítunk, ha kicsi, akkor kicsit” – mondta példának arra, hogyan reagálnak a piaci igényekre.
Mint hangsúlyozta, a versenyképesség javításának igénye folyamatosan jelen van a cég életében. Amikor belekezdtek a kacsatenyésztésbe, akkor 120 emberrel neveltek 1,5 millió kacsát, most 250 fővel 10 millió állatot tenyésztenek. „Ez részben a technológiai fejlesztések eredménye, amit a jövőben is folytatni tervezünk” – emelte ki.
A fenntarthatóság kiemelt szempont a cég működésében, és ennek megvalósítása nagy eredmény: a keltetőüzemben felhasznált energia 70 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik, év közepére pedig ez az arány a keverőüzemben is eléri az 70 százalékot. Két éve kezdték el a trágyafeldolgozó kialakítását, illetve működtetését, tavaly pedig már közel hétezer tonna baromfitrágyát tudtak feldolgozni, és kijuttatni a földekre, szintén a fenntarthatóság jegyében.
Mik a következő lépések?
A cég fejlődésének következő stádiumát Harmath Attila így írta le: „nem feltétlenül a volumennövelés a legfontosabb, hanem az, hogy amit csinálunk, azt a lehető legjobban tegyük”. A víziszárnyas-állomány mennyiségének megőrzése mellett elindították azokat a fejlesztéseket, melyek eredményeként a csirkehizlalásban is hasonló súlyú szereplővé szeretnének válni, mint a kacsatenyésztésben.
A vállalkozás az OTP Agrárral már az indulás pillanatában kapcsolatba került. Első ügyük egy folyószámlahitel volt, azóta pedig rengeteg agrárpályázat előfinanszírozásában vett részt a bank. „Mindig maximális segítséget kaptunk az OTP Agrártól, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt egy adott pályázat kivitelezése” –fogalmazott, hozzátéve, hogy nem tudott olyat kérni, amire valamilyen megoldással ne szolgáltak volna a bank szakemberei.
Életszerű kérdések és életszerű válaszok
A kölcsönös bizalmat jól mutatja, hogy jelenleg négy állattartó telep fejlesztése folyik az OTP Agrár segítségével, e beruházások eredményeként pedig hamarosan összesen közel 100 ezer négyzetméter EU-konform nevelőfelület jön létre a cég-nél. Ezen telepek szinte 100%-ban karbonsemlegesek lesznek, a szükséges energiát a napelempark, a fűtéshez szükséges energiát pedig az általuk előállított pellet biztosítja. Persze itt sincs megállás: az új pályázati lehetőségek megnyílásával folytatni szeretnék a telephelyfejlesztéseket, valamint – amit a cégvezető különösen fontosnak tart – a megújuló energia felhasználását célzó további beruházásokat is terveznek.
Ezek ismeretében nem is meglepő, hogy Harmath Attila az OTP Agrárt minden induló vállalkozásnak csak ajánlani tudja, mert „az ott dolgozók komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek, és nagy segítséget jelent az is, hogy életszerű kéréseik és kérdéseik vannak, tűlünk pedig életszerű válaszokat várnak, ezekre alapozva pedig a megszülető döntések is életszerűek lesznek” – fogalmazott.
